A klímaváltozás felmelegedés. Az átlagos hőmérséklet eltéréseket leíró ún. hokiütő-görbe (Behinger, 2010., 13. o.) a kezdetét mutatja, a modellszámítások a globális felmelegedés bekövetkezését valószínűsítik. Vitatható az átlagos hőmérséklet emelkedés gyorsasága és az emelkedés felső határa, de a folyamatot már a laikus szemlélődők is láthatják. A gleccserek rövidülnek, a hófödte csúcsok eltűnnek, a szárazföldi sivatagosodás terjed, […]
Élelmiszerhiány
Élelmiszerhiány – Élelmiszerigény-változás A bioszférát pusztító emberi tevékenységek a Föld eltartóképességét rombolják, az édesvíz mennyisége és minősége csökken. Az édesvíz össztömege is csökken és a népességszám növekedésének arányában az egy főre jutó édesvíz mennyisége még nagyobb mértékben csökken. Ráadásul az egy főre jutó mennyiség átlagszám, amihez képest földrészenként, földrészen belül régiónként, települések mérete szerint rendkívüli […]
Migráció – Népvándorlás / Migration – Relocation
Az elmúlt évtizedekben a nyugat-európai országok munkaerőszükséglete lehetővé tette, míg Jugoszlávia felbomlása után a volt tagköztársaságok (elsősorban Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina), a KGST megszűnése után Románia, Bulgária, Moldávia, a Közel-Keletről Törökország munkavállalói kihasználták a migráció lehetőségét. Kezdetben mindkét oldal igényei teljesültek, a helyi fölös munkaerőtömeg más országok munkaerőhiányát megoldotta. Az igény lehet állandó foglalkoztatás, akkor a […]
Automatizáció – Foglalkoztatottság csökkenése
Az automatizáció és robotizáció hatása – A foglalkoztatás drasztikus csökkenése1 Majd’ kétszáz évig tartó társadalmi-gazdasági átalakulás készítette elő az azt követő újabb kétszáz év alatt lezajlott nagyszabású iparosítás (széles körben elterjedt kifejezéssel: az ipari forradalom2) feltételeit, a gyáripari munkásság kialakulását és a növekvő népességszám élelmiszer ellátását. Mindkettő a mezőgazdaság technikai-technológiai fejlődését, ezzel a termelékenység növekedését […]
Új munkahelyek teremthetők
Új munkahelyek teremthetők – régiek bővíthetők – a munkaidő csökkenthető Az automatizálás és robotizáció hatására a munkahelyek megszűnése feltételezhetően nem egyenletesen, kis mértékben változó folyamat, hanem kisebb-nagyobb ugrásokkal jellemezhető átalakulás. Egyaránt érinti a versenyszférát és az állami szektort is, minden bizonnyal az előbbit abszolút mértékben jelentősebben. Új munkahelyek teremtése, régiek bővítése (bővülése) elkerülhetetlen kényszer és […]
Legkésőbb Torinóban avagy A torinói ló
Az Élet és Irodalom 2011. március 11-i számában egy oldalt meghaladó terjedelmű beszélgetés jelent meg Tarr Bélával. A beszélgetést megelőző héten Tarr Béla, mint A torinói ló rendezője Berlinben átvette az Ezüst Medve díjat. A beszélgetés erőteljesen egyirányú volt, a kérdések ismétlődően a Tagesspiegelben megjelent Tarr Béla-interjú utóéletéről szóltak. Az újságírói kérdések azt igyekeztek volna […]
Előkerült Arany János egyik ifjúkori zsengéjének „eredeti” másolata
(Társszerző: Kocsis Dorottya) Arany János ifjúkori műve A ványai juhbehajtás 1954-ben jelent meg Pap Károly: Arany egy zsengéje A dévaványai juhbehajtás című rövid írásában, és itt először olvasható az Arany Jánosnak tulajdonítható költemény. Közismert volt, hogy Arany korai írásait megsemmisítette. Még Az elveszett alkotmány is zavarta költői hiúságát, de pályázati nyertesként megjelenve letagadni és eltüntetni […]
Társadalom – Közélet
Fiatal közgazdászok Marxról beszélnek… (A Közgazdasági Szemle 1983. márciusi számában tíz fiatal közgazdász egyikeként válaszoltam a feltett kérdésekre) Az emberekhez fűződő viszonyunkban – a későbbikre nézve – sokszor meghatározó az első találkozás. Vajon nincs-e így ez a teóriákkal is? Marxhoz és a marxi elmélethez való kapcsolódásunkat nem befolyásolják-e találkozásunk körülményei e gondolatrendszerrel? Hogyan emlékeztek vissza […]
Makrogazdaság
A foglalkoztatottság és a munkanélküliség újratermelésének szükségessége a makroökonómiában – A munkanélküliségi ráta, mint a munkanélküliek és az aktívak számának hányadosa a kétkeresős családmodellben (es az egyfelnőttes háztartásokban) értelmezhetetlen A XX. század második felében, majd a XXI. század első évtizedében az európai országokban végbement társadalmi-gazdasági változások iránya olyan és mértéke akkora, hogy a munkanélküliség […]
Pénzügypolitika és pénzelmélet
A JEGYBANKI FÜGGETLENSÉG VAGY FÜGGŐSÉG? A jegybank privilégiuma állami döntés. A 2. világháborúig függő intézmény volt, majd a jóvátételi kötelezettség teljesíthetősége érdekében a győztes államok a német Birodalmi Bank az államtól való függetlenségét igényelték. Ezt követően legfeljebb politikai függetlenségről lehet vitatkozni, gazdaságpolitikairól nem, mert a monetáris és a fiskális politika – legalábbis céljuk alapján – […]