Keynesi teória A makroökonómiai tankönyvek a beruházás és megtakarítás címszó alatt – a kormányzattól és a külföldtől eltekintve – egyöntetűen rögzítik a következő összefüggést: Beruházás = Tényleges megtakarítás, azaz I = S. Ha az elemzésbe bekapcsoljuk a kormányzatot és a külföldet mint nettó exportot, akkor a nemzeti beruházás a hazai beruházás (I) és a nettó […]
A Föld kizsákmányolása – a földi világ pusztítása és pusztulása
Az elmúlt két év tapasztalata súlyos következtetésekre kényszerít. A Földünk egy nem túl nagy gömb, amelynek bármelyik pontjáról akármelyik irányba menekülünk, bizonyosan ugyanazon pontjára érkezünk vissza ahonnan elindultunk, azaz menekülési útvonala és lehetősége senkinek nincs. Nem kell, hogy a nukleáris hatalmak egyikének az őrült vezetője gombnyomással a teljes emberiséget a többi élőlénnyel együtt egyidejűleg elpusztítsa, […]
A munkátlanság kárhozata
(Társszerző: Barabás Tünde) (Elemzés és perspektívák az inaktív magyar és romamagyar társadalom nemzetgazdasági krízisének feloldására) Bevezetés A néhány évtized múlva olvasható gazdaságtörténet a kétezres évek első évtizedének magyar gazdaságpolitikáját nem sikertörténetként írja majd le. Súlyos kritikát kap az államháztartás túlzott hiánya, az államadósság növekedése, a nemzetközi fizetési mérleg nagymértékű külső finanszírozási igénye, a nem kellő […]
A gyermeknevelés és a családi háztartásvezetés társadalmi elismerése és bérezése
A múltban és a jelenben az egykeresős családmodell logikájának megfelelően a családi háztartás vezetése nem kereső foglalkozás, hanem a kereső családtag jövedelméből finanszírozott munka. A gyermeknevelés részben szintén azonos társadalmi megítélésű és finanszírozású munkavégzés, amit kiegészíthet az alanyi jogon járó társadalmi juttatás és a munkaviszonnyal rendelkező alkalmazott keresetéből fizetett adó visszatérítése. Korábban és […]
A munkanélküliség makroökonómiai kategóriaként nem értelmezhető, ha a társadalomban a kétkeresős családmodell és az egyfelnőttes háztartás a jellemző
A XX. század második felében, majd a XXI. század első évtizedében az európai országokban végbement társadalmi-gazdasági változások iránya olyan és mértéke akkora, hogy a munkanélküliség hagyományos makroökonómiai értelmezése vitatható, véleményem szerint erősebb megfogalmazás is megengedhető, fenntarthatatlan. A munkanélküliség helyett a foglalkoztatottság lehet a makrogazdaság elsődleges és legfontosabb mutatója. A változás fő oka a társadalom családszerkezetében […]
Az euró a hibás konstrukció vagy a tagországok az alkalmatlan tagok?
Lámfalussy álláspontja az euró bevezetéséről 1999-ben létrejött az Európai Unión belül az eurózóna. Az első szakasz kezdetekor csak a bankokat érinti, a számlapénz változott euróra. A második szakaszban, 2002-től a készpénzforgalom is euró, ezzel a teljes pénzforgalomban a tagországok nemzeti pénzeit felváltotta az euró. Az eurózóna tagországaiban a nemzeti pénz helyett az euró bevezetése technikai […]
Az értelmezhetetlen és mérhetetlen árszínvonal (árszint)
Árak – árszínvonal (árszint) – infláció A gazdaságtan (gazdaságtudomány) eredendően reálgazdaságtan volt, így annak tudományosnak mondott vagy vélt megközelítése is pénz nélküli gazdaságra fogalmazta meg és anélkül magyarázta az árugazdaság törvényszerűségeit. „A pénz egy fátyol” volt, ami hátráltatta a megismerés folyamatát. A pénz nem „fátyol”, hanem a gazdaság szerves része, nélküle a gazdasági folyamatok nem […]
Védett: Makrogazdaság
Nincs kivonat, mert ez egy védett tartalmú bejegyzés.
Romokban a világ
A Föld kizsákmányolása – a földi világ pusztítása és pusztulása Az elmúlt két év tapasztalata súlyos következtetésekre kényszerít. A Földünk egy nem túl nagy gömb, amelynek bármelyik pontjáról akármelyik irányba menekülünk, bizonyosan ugyanazon pontjára érkezünk vissza ahonnan elindultunk, azaz menekülési útvonala és lehetősége senkinek nincs. Nem kell, hogy a nukleáris hatalmak egyikének az őrült vezetője […]
Európai perspektíva – European Perspective
Elsődleges szempont csak a Föld egészének a védelme lehet. Egyrészt a globalizáció a politikai és a gazdasági kapcsolatok összefüggő hálózatát alakította ki, amelyet független egységekre felbontani már nem lehet, másrészt a pusztulás okai, a pusztítás elkövetői jellemzően a világ egészére egyidejűleg hatnak. Regionális eltérések a mértékben lehetnek. A különböző földrajzi helyeken korábban is, ma is […]