A 2011-es törvénykezési sorozat utolsó lépése a tavaly december végén elfogadott új jegybanktörvény volt. Már az elfogadása előtt is, de különösen az újévben össztűz alá került a jogszabály. A sarkalatos törvényekkel szemben megfogalmazott ellenvélemények nagy része a jegybanktörvényre fókuszált, legyen szó akár a határon belüli és kívüli médiáról, akár az európai és az Európán kívüli […]
Címke: Jegybank
A monetáris politikát meghatározó állami szerv
„Tévedésben él a Magyar Nemzeti Bank” A gazdaság érdeke a kisebb kamat
Ön szembement a jegybankelnök álláspontjával a legutóbbi kamatdöntő ülésen: a csökkentésre szavazott, miközben Simor András kamatot szeretett volna emelni. Mi szólt a mérséklés mellett? Egy huszonöt bázispontos csökkentésnek nem lett volna érdemi hatása az árfolyamra, nem gyengítette volna a forintot, ugyanakkor a reálgazdaság érdekeit szolgálta volna. A magyar gazdaság nehéz helyzetben van, hiába indult el […]
Jegybank? Mire kell és mire nem kell?
A jegybank születése A jegybank nem a gazdaság organikus fejlődésének intézményeként jött létre, hanem az állam éves bevételét meghaladó kiadásainak a finanszírozására teremtette. Az új pénzügyi intézmény kényszerű létrehozása háború, válság idején történt. Az állam állampapírokat bocsátott ki (államadóssági kötvényt, kincstárjegyet), kiválasztotta az egyik kereskedelmi jellegű bankot (elsőként Angliában az Angol Bankot), és a bank […]
Európa, ébresztő!
(Társszerzők: Bánfi Attila-Bánfi Zoltán) Monetáris politikai eszközváltás – államadósság- (kamatteher-) csökkenés, fiskális és monetáris politikai célrendszer – jegybanki függetlenség Bevezetés Az Európai Unió az állami költségvetés hiányát és a kumulált állami költségvetési hiányokat – azaz az államadóságot – intézményesített mértékkel korlátozta (3% és 60%), amit a pénzügyi piacok benchmarkként szentesítettek. Nemteljesítés esetén a nemzeti kormányok […]
Pénzügypolitika és pénzelmélet
A JEGYBANKI FÜGGETLENSÉG VAGY FÜGGŐSÉG? A jegybank privilégiuma állami döntés. A 2. világháborúig függő intézmény volt, majd a jóvátételi kötelezettség teljesíthetősége érdekében a győztes államok a német Birodalmi Bank az államtól való függetlenségét igényelték. Ezt követően legfeljebb politikai függetlenségről lehet vitatkozni, gazdaságpolitikairól nem, mert a monetáris és a fiskális politika – legalábbis céljuk alapján – […]