A termelt pénz (árupénz) pénzlába Ha egy-egy konkrét áru (szolgáltatás) a piaci kereslet és kínálat alapján viszonyul a pénzhez, akkor az áru pénzben, azaz ár formájában fejeződik ki. Az adásvétel megtörténte után minden egyes áru adott mennyisége egyenlő lesz az adott pénzmennyiséggel. A pénzmennyiség az áru árnagysága. A pénz mér, az árnagyságok a mérés eredményei. […]
A pénzteremtés elmélete és gyakorlata
Pénz pénzteremtéssel A pénz megjelenése, a pénzen keresztüli csere és egyben a pénzforgalom kezdete az elfogadott pénzdefiníció alapján értelmezhető és jelölhető ki. A pénz áru (volt) és bankpasszíva (ma már), amely a pénz összes funkcióját betöltheti. A definíció alapján a pénz az áru megjelenéséhez, az árutermeléshez és az árucseréhez köthető. Megjelenése előtt, a pénzhez hasonló […]
A fiskális politika kiemelkedő jelentősége – Az állam rendkívüli méretű finanszírozási kötelezettsége
Robosztus állami feladatok – Robosztus finanszírozási igények A politika és a gazdaságpolitika között a szoros kapcsolatot az adó(rendszer) garantálja, ami egyben a politikusok és a gazdaságpolitikusok nézeteltéréseit is okozza. A politikusok szeretnék meggyőzni és elérni a gazdaságpolitikusoknál az adócsökkentést, a gazdaságpolitikusok a szociálpolitikusok támogatásával az oktatás-, az egészségügy-, a szociális ellátás érdekében a politikusokat igyekeznek […]
Mire alkalmas és mire alkalmatlan a garantált alapjövedelem?
Ha az információtechnológia robbanása az automatizálás és a robotizáció széleskörű kiterjesztésével jár, és annak következtében tömeges a munkahelyek megszűnése, a munkahelyüket elvesztőkre, és az új munkahelyet nem találókra az alapjövedelem kiterjesztése indokolhatatlan. A társadalom folyamatosan növekvő mind nagyobb hányada segélyből, a segélyezés szintjén fog élni? Képtelenség. Vagy a segélyezés szintjét látványos mértékben megemelik, majd felfelé […]
Szabályozás a pénzügyi válság(ok) után (között): kényszer és lehetőség
(Társszerzők: Kürthy Gábor-Bánfi Attila) Okok és következmények[2] A pénzügyi válság folyamata a fejlett országok piacain kezdődött, majd a feltörekvő országok piacaira áramolva végigfertőzte a nemzeti és a nemzetközi pénzügyi intézményeket. Az okok makroszinten a laza költségvetési és az expanzív monetáris politika, míg mikroszinten a folyamatosan növekvő túllikviditásból eredő ellenőrizhetetlen pénzügyi innovációk megjelenése és elterjedése. Az […]
Paradigmaváltás: Alkalmazotti munkaviszonytól független nyugdíjrendszer
1. Az állami alapnyugdíj-rendszer mai formája fenntarthatatlan A nyugdíjrendszer több mint száz évvel ezelőtt kezdett kialakulni. Azóta számtalan korrekció történt, ebből adódóan a mai rendszer áttekinthetetlenül bonyolult. Elvárható társadalmi igény, hogy a majdan nyugdíjra jogosultak az áttekinthető és egyszerű nyugdíjszabályok alapján a munkaképes kor bármely szakaszában a várható nyugdíjellátás feltételeit és mértékét becsülni tudják. […]
A magyar agrárpolitika dilemmái
(Társszerző: Csányi Attila) Gyakorlati megoldások a paraszti önállóság és a versenyképesség egyidejű javítására címmel 2010. november és 2012. január között tíz civil szakértő folytatott vitát: Ádám János, Bánfi Tamás, Bárány László, Baumstark Mihály, Csányi Attila, Heimann Zoltán, Hortobágyi T. Cirill, Kürthy Gábor, Szabó József, Szabó László. A viták időpontja és helyszíne: Agárd, 2010. november; Boly, […]
A GDP értelmezéséről
A nemzetgazdaság teljesítményét a közgazdaságtan régóta igyekszik mérni, de a mérési eredmény valódiságáról kezdettől fogva eltérőek a vélemények. Sem arról, amit mérni kellene, sem arról, ahogyan mérni lehet, nem volt, és ma sincs egységes álláspont. A statisztikai hivatalok a politika, a gazdaságpolitika, a média, az értő nagyközönség számára évtizedek óta rendszeresen közlik a gazdasági tevékenységből […]
A gazdasági nyitottság méréséről
(Társszerő: Pásztor Sára) Szita János a Közgazdasági Szemle 1978. évi 7–8. számában megjelent vitaindító cikkében „a külgazdasági kapcsolatok intenzitása” kifejezéssel él, hozzászólásunkban mi viszont célszerűbbnek tartjuk a „gazdasági nyitottság” fogalom használatát. A gazdaság nyitottsági fokának mérésére jelenleg alkalmazott mérce Közgazdasági gyakorlatunk a nyitottság mértékének jellemzésére az éves exportforgalom és az ugyanazon évben megtermelt nemzeti jövedelem […]
Európa, ébresztő!
(Társszerzők: Bánfi Attila-Bánfi Zoltán) Monetáris politikai eszközváltás – államadósság- (kamatteher-) csökkenés, fiskális és monetáris politikai célrendszer – jegybanki függetlenség Bevezetés Az Európai Unió az állami költségvetés hiányát és a kumulált állami költségvetési hiányokat – azaz az államadóságot – intézményesített mértékkel korlátozta (3% és 60%), amit a pénzügyi piacok benchmarkként szentesítettek. Nemteljesítés esetén a nemzeti kormányok […]