(Társszerző: Kocsis Dorottya) Nem ismerjük, mennyi lappangó Babits-levél létezik akár magángyűjteményekben, akár a tulajdonos tudomása nélkül egy fiókban vagy dobozban. Mostantól e lappangó levelek száma kettővel csökken. Az első levél sajátossága, hogy nem datálták, és postán sem futott, bélyeg és bélyegző nincs a borítékon. Címzett Pásztor Árpád „az Est munkatársa”, cím Budapest, V. Balaton u. […]
Cseppnyi adalék és korrekció Radnóti Miklós elkobzott verseskötetéhez
Radnóti Miklós Újmódi pásztorok éneke című verseskötetének sorsa közismert. A budapesti kir. büntető törvényszék vizsgálóbírójának Végzés-e alapján „Sajtó útján elkövetett szemérem elleni vétség és vallás elleni kihágás miatt Radnóti Miklós és társai ellen indított bűnügyben a kir. ügyészségnek 37842/1931. kü. számú indítványa folytán a Bp. 567. szakasza alapján elrendelem a Budapesten, a Jupiter (Klein S.) […]
Ady Endre-Lechner Károly-Lukács Hugó összeütközéseiről
Ady és Lechner Károly ismeretlen levelei alapján Ady Endrének majd ezernégyszáz levele ismert. Nagyrészt magánjellegűek, kevesebb a klasszikus irodalmi levél. A szüleinek, öccsének, feleségének Csinszkának, Hatvany Lajosnak, Steinfeld Nándor titkárának, Dénes Zsófiának, Lédának és Brüll Bertának, Diósy Ödönnek, Itókának, Bölöni Györgynek írtak személyes tartalmúak, míg Bíró Lajosnak, Fenyő Miksának, Ignótusnak, Jászi Oszkárnak, Osváth Ernőnek, Schöpflin […]
„Don’t wake me up, I’m dreaming”
(Ady Endre ismeretlen levele Abelovszky Margithoz) Ady Endre életében az 1911 ősze és 1912 nyara közötti időszak talán még kevésbé volt elviselhető a megelőző, nem ritkán kritikus életszakaszainál. Kapcsolatát Lédával már egy ideje a se vele, se nélküle állapot jellemezte, a vonzás és a taszítás egyidejűsége már egyértelműen a szakítás előérzetével társult. Ekkor kezd levelezni […]
A valutaárfolyam problémája a nemzetközi monetáris rendszerben
Az utóbbi időben a nemzetközi pénzügyekben járatos közgazdászok között „divatos” téma a valutaárfolyam kérdése. Két nézet képviselői csapnak össze minduntalan, a fix árfolyamot hirdetők tábora és a flexibilis árfolyam mellett érvelők talán kisebb csoportja. Annak ellenére, hogy gyakran vitáznak az árfolyam kérdéséről a magyar közgazdászok is, kevés publikáció jelent meg a mozgó, illetve a fix […]
Elméletek a pénz lényegéről
Marx a pénz fogalmának bevezetőjében említi Gladstone megjegyzését, aki Sir Robert Peel 1844. és 1845. évi banktörvényének parlamenti vitájában mondta, hogy még a szerelem sem bolondított meg több embert, mint a pénz lényegén való töprengés. Minden bizonnyal túlzott e megállapítás, de kétségtelenül a korábbi évszázadok számos neves gondolkodója – elsősorban a filozófusok és közgazdák – […]
E pillanatban nincsenek normális körülmények
Október a magyar pénzügyi intézményrendszer fekete hónapja. Mekkora szerepet játszottak ebben a nemzetközi hatások, illetve a belföldi társadalmi-gazdasági folyamatok? A drasztikus események az Egyesült Államokban kezdődtek, majd késleltetve Európában folytatódtak. Bár a 2006 utáni költségvetési konszolidáció számottevően csökkentette Magyarország sebezhetőségét, egy kis, nyitott gazdaság kockázatai mindaddig fennállnak, amíg jelentős mértékű a külső finanszírozás. Az elmúlt […]
Igazságos adó(rendszer) vagy etikus adózó?
Az egyenlő haszonáldozati elvre épülő méltányosság (igazságosság) értelmezése nem egyértelmű, abból háromféle adózási szabály is levezethető. Az igazságos adórendszer keresése helyett az adózók etikus viselkedését indokolt célul kitűzni és elvárni. Az etikus adózást ösztönözheti, az adózási hajlamot erősítheti az egyéni és a családi adóbevallás titkosságának az eltörlése, a korrupcióval együtt járó készpénzforgalom korlátozása, az adóparadicsomok […]
Az államháztartás (fiskális rendszer) története és elmélete
A legegyszerűbb gazdasági modell az áru és a pénz mozgását áttekinthető formában írja le. Az árut a vertikálisan tagolt magángazdaság termeli, az utolsó vertikum után a kereskedelem közvetítésében eljut a fogyasztóhoz, aki a munka- vagy tőkejövedelméből, vagy a felhalmozott vagyonának felhasználásából az árut megvásárolja és elfogyasztja. Az árunak a termeléssel kezdődő és a fogyasztással záródó […]
Jegybank? Mire kell és mire nem kell?
A jegybank születése A jegybank nem a gazdaság organikus fejlődésének intézményeként jött létre, hanem az állam éves bevételét meghaladó kiadásainak a finanszírozására teremtette. Az új pénzügyi intézmény kényszerű létrehozása háború, válság idején történt. Az állam állampapírokat bocsátott ki (államadóssági kötvényt, kincstárjegyet), kiválasztotta az egyik kereskedelmi jellegű bankot (elsőként Angliában az Angol Bankot), és a bank […]