Prelude A fejlett és a feltörekvő országok két egyértelműen jól mérhető makroökonomiai mutatója a nemzetközi fizetési mérleg (folyó fizetési mérleg) és az állami költségvetési (államháztartás) mérleg egyenlege. A nemzetgazdaság nyitottságától/zártságától függően a folyó fizetési mérleg pozíció erősebben vagy gyengébben hat az adott ország valutájának az árfolyamára s azon keresztül a nemzetgazdaság belföldi és külföldi megítélésére. […]
Kategória: Pénzügypolitika és pénzelmélet
A valutaárfolyam problémája a nemzetközi monetáris rendszerben
Az utóbbi időben a nemzetközi pénzügyekben járatos közgazdászok között „divatos” téma a valutaárfolyam kérdése. Két nézet képviselői csapnak össze minduntalan, a fix árfolyamot hirdetők tábora és a flexibilis árfolyam mellett érvelők talán kisebb csoportja. Annak ellenére, hogy gyakran vitáznak az árfolyam kérdéséről a magyar közgazdászok is, kevés publikáció jelent meg a mozgó, illetve a fix […]
Elméletek a pénz lényegéről
Marx a pénz fogalmának bevezetőjében említi Gladstone megjegyzését, aki Sir Robert Peel 1844. és 1845. évi banktörvényének parlamenti vitájában mondta, hogy még a szerelem sem bolondított meg több embert, mint a pénz lényegén való töprengés. Minden bizonnyal túlzott e megállapítás, de kétségtelenül a korábbi évszázadok számos neves gondolkodója – elsősorban a filozófusok és közgazdák – […]
E pillanatban nincsenek normális körülmények
Október a magyar pénzügyi intézményrendszer fekete hónapja. Mekkora szerepet játszottak ebben a nemzetközi hatások, illetve a belföldi társadalmi-gazdasági folyamatok? A drasztikus események az Egyesült Államokban kezdődtek, majd késleltetve Európában folytatódtak. Bár a 2006 utáni költségvetési konszolidáció számottevően csökkentette Magyarország sebezhetőségét, egy kis, nyitott gazdaság kockázatai mindaddig fennállnak, amíg jelentős mértékű a külső finanszírozás. Az elmúlt […]
Igazságos adó(rendszer) vagy etikus adózó?
Az egyenlő haszonáldozati elvre épülő méltányosság (igazságosság) értelmezése nem egyértelmű, abból háromféle adózási szabály is levezethető. Az igazságos adórendszer keresése helyett az adózók etikus viselkedését indokolt célul kitűzni és elvárni. Az etikus adózást ösztönözheti, az adózási hajlamot erősítheti az egyéni és a családi adóbevallás titkosságának az eltörlése, a korrupcióval együtt járó készpénzforgalom korlátozása, az adóparadicsomok […]
Az államháztartás (fiskális rendszer) története és elmélete
A legegyszerűbb gazdasági modell az áru és a pénz mozgását áttekinthető formában írja le. Az árut a vertikálisan tagolt magángazdaság termeli, az utolsó vertikum után a kereskedelem közvetítésében eljut a fogyasztóhoz, aki a munka- vagy tőkejövedelméből, vagy a felhalmozott vagyonának felhasználásából az árut megvásárolja és elfogyasztja. Az árunak a termeléssel kezdődő és a fogyasztással záródó […]
Jegybank? Mire kell és mire nem kell?
A jegybank születése A jegybank nem a gazdaság organikus fejlődésének intézményeként jött létre, hanem az állam éves bevételét meghaladó kiadásainak a finanszírozására teremtette. Az új pénzügyi intézmény kényszerű létrehozása háború, válság idején történt. Az állam állampapírokat bocsátott ki (államadóssági kötvényt, kincstárjegyet), kiválasztotta az egyik kereskedelmi jellegű bankot (elsőként Angliában az Angol Bankot), és a bank […]
Az ármérce mértékegysége a pénzláb
A termelt pénz (árupénz) pénzlába Ha egy-egy konkrét áru (szolgáltatás) a piaci kereslet és kínálat alapján viszonyul a pénzhez, akkor az áru pénzben, azaz ár formájában fejeződik ki. Az adásvétel megtörténte után minden egyes áru adott mennyisége egyenlő lesz az adott pénzmennyiséggel. A pénzmennyiség az áru árnagysága. A pénz mér, az árnagyságok a mérés eredményei. […]
A pénzteremtés elmélete és gyakorlata
Pénz pénzteremtéssel A pénz megjelenése, a pénzen keresztüli csere és egyben a pénzforgalom kezdete az elfogadott pénzdefiníció alapján értelmezhető és jelölhető ki. A pénz áru (volt) és bankpasszíva (ma már), amely a pénz összes funkcióját betöltheti. A definíció alapján a pénz az áru megjelenéséhez, az árutermeléshez és az árucseréhez köthető. Megjelenése előtt, a pénzhez hasonló […]
A fiskális politika kiemelkedő jelentősége – Az állam rendkívüli méretű finanszírozási kötelezettsége
Robosztus állami feladatok – Robosztus finanszírozási igények A politika és a gazdaságpolitika között a szoros kapcsolatot az adó(rendszer) garantálja, ami egyben a politikusok és a gazdaságpolitikusok nézeteltéréseit is okozza. A politikusok szeretnék meggyőzni és elérni a gazdaságpolitikusoknál az adócsökkentést, a gazdaságpolitikusok a szociálpolitikusok támogatásával az oktatás-, az egészségügy-, a szociális ellátás érdekében a politikusokat igyekeznek […]