Az aranyalapú pénzrendszer végleges megszűnése az 1929–33-as világgazdasági válságot követő évekre tehető. A változás nem egy egyszeri aktus, hanem egy folyamat eredménye volt, amelynek országonként különböző sajátosságai is megfigyelhetők. Angliában (Homonnay, 1947, 136. o.) az I. világháború alatt a bank felhatalmazást kapott ugyan a fedezetlen pénzkibocsátásra, ennek ellenére fenntartotta a Peel-törvényt,[2] és az állam kincstárjegyek […]
Kategória: Pénzügypolitika és pénzelmélet
A lakossági megtakarításokról
A lakossági megtakarítási formák Ebben a fejezetben lakossági megtakarításon – hacsak az ettől való eltérést nem emeljük ki – pénzmegtakarítást értünk. Nagyságának megközelítése kétféleképpen lehetséges. Az egyik esetben a megközelítés alapja a maradékelv; vagyis azt tételezzük fel, hogy az egyén elsődlegesen szükségleteinek kielégítéséről dönt, és a döntés realizálása után megmaradó pénzkészlete a megtakarítás forrása. A […]
Nem a monetáris politika hibás, az inflációs céldátum irreális
Sokakat meglepett, hogy a Monetáris Tanács tagjai között egy kamatcsökkentési javaslat is volt a május 2-i ülésen? Ma már nem titok, hogy a 25 bázispontos csökkentésre szavaztam. S hogy meglepetés volt? Attól függ, hogy kinek. Hallottam több olyan szakértői véleményt, miszerint a 25 bázispontos emelés volt a meglepetés, mert az akkori 241-242 körüli forint/euró árfolyamnál […]
A (hiper-) infláció folyamatáról
Az infláció eredeti közgazdasági tartalma a ma elterjedt hiperinfláció fogalom tartalmával egyezett meg. A hiperinfláció – aranypénz-rendszert feltételezve – egy olyan folyamattal azonosítható, amelyet a papírpénz jellegű pénzhelyettesítő második törvényével jellemezhetünk. A hiperinflációt, ami az árszínvonal rohamos emelkedésében nyilvánul meg, olyan rendkívüli gazdasági körülmények váltják ki, mint amilyen általában a háborús időszak. A forgalom papírpénzzel […]
„Árszínvonal-emelkedés vagy (és) infláció” – interjú
A fenti címmel jelent meg Bánfi Tamás és Surányi György cikke az 1979/8. Valóságban és részben ehhez kapcsolódik mostani beszélgetésünk is. Bánfi Tamás 1969-ben végzett pénzügy szakon, azóta a pénzügyi tanszék oktatója. 1976-ban védte meg kandidátusi dolgozatát, amely „Valutaárfolyam-elmélet és -politika” címmel ez év szeptemberben jelenik meg a Közgazdasági és Jogi Kiadó gondozásában. Jelenlegi kutatási […]
Árszínvonal-emelkedés vagy (és) infláció?
(Társszerző: Surányi György) „A gazdaságtörténet egyben az inflációk története is” (Samuelson, 1976), az infláció „közkeletű fogalommá azonban… csak a világháború alatt és az azt követő nagy inflációs hullám idejében lett. De éppen a szónak hirtelen elterjedése okozta, hogy egyszerre különböző értelemben is alkalmazták.” Az infláció kifejezést – az előbb idézett Közgazdasági Enciklopédia (1929) szerint – […]
A galamb és a héják
Az itt leírtak kizárólag a szerző véleményét tükrözik. A szerzőt véleménye kifejtésekor jogi és etikai szabályok is korlátozták. A monetáris politikáról röviden. A jegybankok széles köre az ún. inflációs célt követő monetáris rendszert alkalmazza. Ennek lényege négy pontba sűríthető: 1. Meg kell határozni az inflációs célt, ami vagy a túl magasnak tartott inflációs ráta csökkentett […]
Nem kedvelem a galambok és héják megkülönböztetést
Nagy meglepetést okozott a monetáris tanács július 27-i kamatdöntése a 100 bázispontos vágásról. A piac már előre elkönyvelte az 50 bázispontos kamatcsökkentést, és szinte mindenki ezt várta. Mi történt? Meglepetést fogok okozni. Én sem vártam 50 pontnál nagyobb csökkentést. Hogyhogy? A megjelent rövidített jegyzőkönyv s benne a név szerinti szavazás szerint ön is a 100 […]
„Tévedésben él a Magyar Nemzeti Bank” A gazdaság érdeke a kisebb kamat
Ön szembement a jegybankelnök álláspontjával a legutóbbi kamatdöntő ülésen: a csökkentésre szavazott, miközben Simor András kamatot szeretett volna emelni. Mi szólt a mérséklés mellett? Egy huszonöt bázispontos csökkentésnek nem lett volna érdemi hatása az árfolyamra, nem gyengítette volna a forintot, ugyanakkor a reálgazdaság érdekeit szolgálta volna. A magyar gazdaság nehéz helyzetben van, hiába indult el […]
A hatékony adórendszer nyitja: egy kulcs helyett egyszerűség és átláthatóság!
(Társszerző: Kürthy Gábor) Az adórendszer bármelyik elemét önmagában lehet minősíteni, de nincs értelme, mert akár egyetértő és támogató, akár egyet nem értő és elutasító a vélekedés, a magyarázat minden egyes esetben nem általában támogató és elutasító, hanem a konkrét adórendszer egészére egy adott országban és egy adott időszakban lehet érvényes. Ha nem támogatjuk az egykulcsos […]