A klasszikus angol közgazdaságtan képviselői (Adam Smith, David Ricardo, Karl Marx és mások) egyöntetűen a munkaérték-elméletet elfogadták. A végső, talán lehet azt állítani, hogy a pontosabb kifejtése Marxnál A tőkében olvasható. Marx a kezdet után néhány oldallal megadja a munkaérték-elmélet definícióját: „ egy használati értéknek vagy jószágnak tehát csak azért van értéke, mert elvont emberi […]
Kategória: Pénzügypolitika és pénzelmélet
Görög ”tragédiából” görög csoda?
Kissé leegyszerűsítve, de a lényeget nem elfedve („elkenve”) Görögország feladata kettős: • az állam adóbevételét növelni, kiadásait csökkenteni kell; • a gazdaságot hosszú távon is működő pályára kell állítani. A két cél – a megszorítás és a beruházás ösztönzése -, ha nem is segíti egymást, de nem szabad és nem is kell egymást kizárónak tartani. […]
EU-tagság közben, eurózóna-tagság előtt
Magyarország európai uniós tagsága a sok kritika ellenére is bizonyosan pozitív szaldót jelent a magyar nemzetgazdaság szempontjából, a közös európai pénz, az euró bevezetésével kapcsolatban azonban már korántsem ennyire egyértelmű a helyzet. Annyi azért leszögezhető, hogy a forinttól egyelőre nem kell és nem is érdemes búcsúznunk. Egy közgazdász szerzőnek, aki a politikai szempontokat a lehetőségekhez […]
Nemtörlesztő adósok – rossz frankhitelek
Megoldás az állam, a bankok és a nem törlesztőképes devizaadósok körére Összegezve: a felvázolt megoldás egy speciális ingatlanalap (a nemzeti eszközkezelő is az lehet!) létrehozása, ami a felvázolt elvek és szabályok alapján rendkívül előnyös, mert: A morális kockázatot kizárja, vagyis a frankadósoknak törlesztőképességük végső határáig érdekük a törlesztés, mert ingatlanuk tulajdonjogát csak így tarthatják meg. […]
Pénzteremtés vagy -újraelosztás? – Ellenvélemény az MNB egyik ajánlásáról
A Magyar Nemzeti Bank tíz pontba sorolta elvi ajánlásait a kereskedelmi bankokról, a banki tevékenységekről és azok eredményéről. A tíz pont nagyobb részével egyetértek, különösen hangsúlyoznám az átlátható és felelős bankrendszer kritériumot és támogatandónak tartom a tőkeerős bankrendszer, a likvid bankrendszer, a versenyző bankrendszer és a hatékony bankrendszer javaslatokat. Külön pontként kiemelném a nem teljesítő hitelek arányát […]
Az aranypénzrendszer működése
A pénz a cserefolyamat szükségszerű terméke, az áruvilág megkettőződik: árukká és pénzzé. A történelem folyamán a pénzforma olyan árukra tevődik át, amelyek természeti formájuknál fogva a legalkalmasabbak a pénz funkciók betöltésére. Ezek a nemesfémek – elsősorban az arany, másodsorban az ezüst. A tiszta nemesfémforgalom Tiszta nemesfémforgalomban arany vagy/és ezüst forgott, aszerint, hogy mono- vagy bimetallizmus […]
Az arany szerepe az aranystandard-rendszerben
1) Az aranypont-automatizmus Az első nemzetközi pénzrendszer az aranystandard-rendszer – amelynek virágkora az 1. világháborút megelőző 30-40 év – nemzetgazdaságokat átfogó világgazdasági rendszerként funkcionált. Az aranyalapú nemzeti pénzrendszernek a jellemzői – amelyek az aranystandard-rendszer nemzetközi mechanizmusának alapjait is képezték – a következők: az országon belüli pénzforgalomban az arany érme formájában közvetlenül funkcionált, de mellette pénzhelyettesítők […]
A pénz áruérték-elmélete
1. Néhány előzetes fogalmi megjegyzés A klasszikus angol közgazdaságtan legnagyobb alakjai, Adam Smith, David Ricardo, Karl Marx a munkaérték-elméletet elfogadták, közülük Karl Marx jutott az elmélet kifejtésében a legtovább. Két ponton is finomított, amivel javított az eredeti felfogáson, a bonyolult munkát visszavezette egyszerű munkára, és bevezette a társadalmilag szükséges munka fogalmát. Megkísérelte a már Ricardótól […]
A századforduló vitái a drágaságról
(Társszerző: Bácskai Tamás) Elméleti kiindulópont A munkaérték-elméleten alapuló pénzérték-elmélet szerint az áruk összegének – s ebből következően az árszínvonalnak és a pénz vásárlóértékének – a változása a különös (közönséges) és a pénzáru (általános áru), nevezetesen az arany termelékenységváltozásából adódó értékváltozások eredőjeként adódik. Így, ha az áruk árösszege változik, a változás iránya és mértéke a különös […]
A jegybanki függetlenség és az új magyar jegybanktörvény
A 2011-es törvénykezési sorozat utolsó lépése a tavaly december végén elfogadott új jegybanktörvény volt. Már az elfogadása előtt is, de különösen az újévben össztűz alá került a jogszabály. A sarkalatos törvényekkel szemben megfogalmazott ellenvélemények nagy része a jegybanktörvényre fókuszált, legyen szó akár a határon belüli és kívüli médiáról, akár az európai és az Európán kívüli […]