Ha az információtechnológia robbanása az automatizálás és a robotizáció széleskörű kiterjesztésével jár, és annak következtében tömeges a munkahelyek megszűnése, a munkahelyüket elvesztőkre, és az új munkahelyet nem találókra az alapjövedelem kiterjesztése indokolhatatlan. A társadalom folyamatosan növekvő mind nagyobb hányada segélyből, a segélyezés szintjén fog élni? Képtelenség. Vagy a segélyezés szintjét látványos mértékben megemelik, majd felfelé […]
Kategória: Uncategorized
Szabályozás a pénzügyi válság(ok) után (között): kényszer és lehetőség
(Társszerzők: Kürthy Gábor-Bánfi Attila) Okok és következmények[2] A pénzügyi válság folyamata a fejlett országok piacain kezdődött, majd a feltörekvő országok piacaira áramolva végigfertőzte a nemzeti és a nemzetközi pénzügyi intézményeket. Az okok makroszinten a laza költségvetési és az expanzív monetáris politika, míg mikroszinten a folyamatosan növekvő túllikviditásból eredő ellenőrizhetetlen pénzügyi innovációk megjelenése és elterjedése. Az […]
Paradigmaváltás: Alkalmazotti munkaviszonytól független nyugdíjrendszer
1. Az állami alapnyugdíj-rendszer mai formája fenntarthatatlan A nyugdíjrendszer több mint száz évvel ezelőtt kezdett kialakulni. Azóta számtalan korrekció történt, ebből adódóan a mai rendszer áttekinthetetlenül bonyolult. Elvárható társadalmi igény, hogy a majdan nyugdíjra jogosultak az áttekinthető és egyszerű nyugdíjszabályok alapján a munkaképes kor bármely szakaszában a várható nyugdíjellátás feltételeit és mértékét becsülni tudják. […]
A magyar agrárpolitika dilemmái
(Társszerző: Csányi Attila) Gyakorlati megoldások a paraszti önállóság és a versenyképesség egyidejű javítására címmel 2010. november és 2012. január között tíz civil szakértő folytatott vitát: Ádám János, Bánfi Tamás, Bárány László, Baumstark Mihály, Csányi Attila, Heimann Zoltán, Hortobágyi T. Cirill, Kürthy Gábor, Szabó József, Szabó László. A viták időpontja és helyszíne: Agárd, 2010. november; Boly, […]
A GDP értelmezéséről
A nemzetgazdaság teljesítményét a közgazdaságtan régóta igyekszik mérni, de a mérési eredmény valódiságáról kezdettől fogva eltérőek a vélemények. Sem arról, amit mérni kellene, sem arról, ahogyan mérni lehet, nem volt, és ma sincs egységes álláspont. A statisztikai hivatalok a politika, a gazdaságpolitika, a média, az értő nagyközönség számára évtizedek óta rendszeresen közlik a gazdasági tevékenységből […]
A gazdasági nyitottság méréséről
(Társszerő: Pásztor Sára) Szita János a Közgazdasági Szemle 1978. évi 7–8. számában megjelent vitaindító cikkében „a külgazdasági kapcsolatok intenzitása” kifejezéssel él, hozzászólásunkban mi viszont célszerűbbnek tartjuk a „gazdasági nyitottság” fogalom használatát. A gazdaság nyitottsági fokának mérésére jelenleg alkalmazott mérce Közgazdasági gyakorlatunk a nyitottság mértékének jellemzésére az éves exportforgalom és az ugyanazon évben megtermelt nemzeti jövedelem […]
Európa, ébresztő!
(Társszerzők: Bánfi Attila-Bánfi Zoltán) Monetáris politikai eszközváltás – államadósság- (kamatteher-) csökkenés, fiskális és monetáris politikai célrendszer – jegybanki függetlenség Bevezetés Az Európai Unió az állami költségvetés hiányát és a kumulált állami költségvetési hiányokat – azaz az államadóságot – intézményesített mértékkel korlátozta (3% és 60%), amit a pénzügyi piacok benchmarkként szentesítettek. Nemteljesítés esetén a nemzeti kormányok […]
A Keynes-i definíciók alapján a beruházás-megtakarítás egyenlőség nem áll fenn
Keynesi teória A makroökonómiai tankönyvek a beruházás és megtakarítás címszó alatt – a kormányzattól és a külföldtől eltekintve – egyöntetűen rögzítik a következő összefüggést: Beruházás = Tényleges megtakarítás, azaz I = S. Ha az elemzésbe bekapcsoljuk a kormányzatot és a külföldet mint nettó exportot, akkor a nemzeti beruházás a hazai beruházás (I) és a nettó […]
A munkátlanság kárhozata
(Társszerző: Barabás Tünde) (Elemzés és perspektívák az inaktív magyar és romamagyar társadalom nemzetgazdasági krízisének feloldására) Bevezetés A néhány évtized múlva olvasható gazdaságtörténet a kétezres évek első évtizedének magyar gazdaságpolitikáját nem sikertörténetként írja majd le. Súlyos kritikát kap az államháztartás túlzott hiánya, az államadósság növekedése, a nemzetközi fizetési mérleg nagymértékű külső finanszírozási igénye, a nem kellő […]
A gyermeknevelés és a családi háztartásvezetés társadalmi elismerése és bérezése
A múltban és a jelenben az egykeresős családmodell logikájának megfelelően a családi háztartás vezetése nem kereső foglalkozás, hanem a kereső családtag jövedelméből finanszírozott munka. A gyermeknevelés részben szintén azonos társadalmi megítélésű és finanszírozású munkavégzés, amit kiegészíthet az alanyi jogon járó társadalmi juttatás és a munkaviszonnyal rendelkező alkalmazott keresetéből fizetett adó visszatérítése. Korábban és […]