(Társszerző: Kocsis Dorottya) Thomas Mann és Kosztolányi kapcsolata Halasi-Fischer Ödön újságíró-nagykereskedő[1], a Világ című budapesti napilap gazdasági ügyvezetője és munkatársa 1913-ban üzleti tárgyaláson volt Münchenben. A német írót otthonában meglátogatva, budapesti látogatásra és az általa szervezett irodalmi felolvasóestek egyikére igyekezett megnyerni. Sikerült, s ezzel elindította Thomas Mann magyarországi elismerését és hogy a német író a […]
Kategória: Uncategorized
A Közgázon rettegett szoba hatalmas kincseket rejt
A cikk ide kattintva olvasható.
Makroökonómiai kategóriák
Az interjú meghallgatható itt.
Internetes megjelenések
Apokalipszis?
Az interjú meghallgatható itt.
Fiatal közgazdászok Marxról beszélnek…
(A Közgazdasági Szemle 1983. márciusi számában tíz fiatal közgazdász egyikeként válaszoltam a feltett kérdésekre) Az emberekhez fűződő viszonyunkban – a későbbikre nézve – sokszor meghatározó az első találkozás. Vajon nincs-e így ez a teóriákkal is? Marxhoz és a marxi elmélethez való kapcsolódásunkat nem befolyásolják-e találkozásunk körülményei e gondolatrendszerrel? Hogyan emlékeztek vissza a marxi gondolatokkal való […]
A pénz áruérték-elmélete
1. Néhány előzetes fogalmi megjegyzés A klasszikus angol közgazdaságtan legnagyobb alakjai, Adam Smith, David Ricardo, Karl Marx a munkaérték-elméletet elfogadták, közülük Karl Marx jutott az elmélet kifejtésében a legtovább. Két ponton is finomított, amivel javított az eredeti felfogáson, a bonyolult munkát visszavezette egyszerű munkára, és bevezette a társadalmilag szükséges munka fogalmát. Megkísérelte a már Ricardótól […]
A századforduló vitái a drágaságról
(Társszerző: Bácskai Tamás) Elméleti kiindulópont A munkaérték-elméleten alapuló pénzérték-elmélet szerint az áruk összegének – s ebből következően az árszínvonalnak és a pénz vásárlóértékének – a változása a különös (közönséges) és a pénzáru (általános áru), nevezetesen az arany termelékenységváltozásából adódó értékváltozások eredőjeként adódik. Így, ha az áruk árösszege változik, a változás iránya és mértéke a különös […]
A (hiper-) infláció folyamatáról
Az infláció eredeti közgazdasági tartalma a ma elterjedt hiperinfláció fogalom tartalmával egyezett meg. A hiperinfláció – aranypénz-rendszert feltételezve – egy olyan folyamattal azonosítható, amelyet a papírpénz jellegű pénzhelyettesítő második törvényével jellemezhetünk. A hiperinflációt, ami az árszínvonal rohamos emelkedésében nyilvánul meg, olyan rendkívüli gazdasági körülmények váltják ki, mint amilyen általában a háborús időszak. A forgalom papírpénzzel […]
Elméletek a pénz lényegéről
Marx a pénz fogalmának bevezetőjében említi Gladstone megjegyzését, aki Sir Robert Peel 1844. és 1845. évi banktörvényének parlamenti vitájában mondta, hogy még a szerelem sem bolondított meg több embert, mint a pénz lényegén való töprengés. Minden bizonnyal túlzott e megállapítás, de kétségtelenül a korábbi évszázadok számos neves gondolkodója – elsősorban a filozófusok és közgazdák – […]