A huszonegyedik században a hagyományos koreográfia elfogadhatatlan: az Akadémia levelező és rendes tagjait nem belterjes ajánlások alapján, hanem széleskörű, nyilvános szakmai kontroll támogatásával kell megválasztani.Az MTA doktorainak, az Akadémia levelező és rendes tagjainak kötelező legyen az MTA internetes felületén az új tudományos eredményeiket folyamatosan röviden (például 1200 karakterben) és konkrétan (hangsúlyozandó: konkrétan) közölni. Az Alapszabály […]
Kategória: Társadalom – Közélet
Nagy pénz – Nagy foci?
Az egyik legismertebb közgazdasági mese a New Yorki cseresznyevirágzásról szól. A cseresznyevirágzással egy időben szokott árvíz is lenni, aminek alapján azt lehetne gondolni, a cseresznyevirágzás oka az árvíz, vagy fordítva, az árvíz a cseresznyevirágzás oka. Ehelyett a válasz, tavasszal virágzik a cseresznyefa és szintén tavasszal szokott árvíz lenni, azaz, ugyanaz az oka mindkét eseménynek. Tanulság: […]
Fiatal közgazdászok Marxról beszélnek…
(A Közgazdasági Szemle 1983. márciusi számában tíz fiatal közgazdász egyikeként válaszoltam a feltett kérdésekre) Az emberekhez fűződő viszonyunkban – a későbbikre nézve – sokszor meghatározó az első találkozás. Vajon nincs-e így ez a teóriákkal is? Marxhoz és a marxi elmélethez való kapcsolódásunkat nem befolyásolják-e találkozásunk körülményei e gondolatrendszerrel? Hogyan emlékeztek vissza a marxi gondolatokkal való […]
Korrupció volt. Korrupció van! Korrupció lesz?
(Társszerző: Barabás Tünde) A magyar nyelv értelmező szótára egy-egy szó jelentésbeli magyarázata után közismert politikusainktól, íróinktól és költőinktől idéz példamondatokat. A IV. kötetben a korrupció címszóhoz rendelt példamondatok figyelemre méltók. Különválasztva a politikai, hivatali életet, először egy Kossuth-idézet: „A kiváltságos osztályok azon jobb része, melyet… az osztrák corruptio meg nem ronthat, kimerülve az örökös küzdelemben, […]
Tanítani? Felsőoktatni? Tanulni!
A mai kor legsúlyosabb társadalmi-gazdasági dilemmája a foglalkoztatás növelésének a lehetősége és módja. A technikai, technológiai találmányok és innovációk a termelési folyamatok élőmunka igényét számottevő mértékben csökkentik, amit legfeljebb az élőmunka-igényes szolgáltatások kiterjedése ellentételezhet nemzetgazdasági szinten vagy – feltételezve a munkaerő országhatárokon keresztüli szabad áramlását – a nemzetgazdaságok széles körén belül. A szolgáltatások növekvő foglalkoztatási […]
Gazdasági törvények, jogi szabályozás
Vannak olyan általános tételek, aminek minden közgazdász és „közgazdaságiul” gondolkodó számára evidenciának kell lennie. Ilyen például, hogy a gazdaságnak belső törvényei vannak, amelyeket kötelező ismerni és figyelembe venni. Egyrészről azért, mert a gazdasági törvénnyel szemben hozott jogi törvény csupán rendkívül rövidtávon hathat, hisz a gazdaság automatizmusai azonnal reagálnak és kikényszerítik a jogi törvényt megkerülő intézményt […]
Merre, magyar?
Magyarország miniszterelnököt keres. Az elmúlt heti igyekezet a mai információnk szerint eredményes volt. Kerek tíz hónapja lenne az SZDSZ-szel támogatott MSZP-frakciónak egy új reformprogram törvényi előkészítésére és parlamenti elfogadtatására. Már amennyiben májustól felállna az új miniszterelnök, jelen esetben Bajnai Gordon új kormánya. Lehetetlen vállalkozás. Még ha mindenben egyetértenek is a Bokros Lajos által megfogalmazott „kritikus […]
Verseny a sorbanállásért és a hálapénzért?
(Társszerző: Lukács Marianna) Az euroövezeti csatlakozás kötelezettség és egyben érdek is, a csatlakozási időpontot az utolsó irreális céldátum nem teljesülése óta – szerintünk helyesen – a kormány lebegteti. A maastrichti kritériumok, az azokon túlmutató ún. Stabilitási és Növekedési Egyezmény alapján vállalt 0,5 százalékos GDP arányos államháztartási hiány elérhetősége is már szigorú állami gazdálkodásra kényszerít. További […]
Társadalom – Közélet
Fiatal közgazdászok Marxról beszélnek… (A Közgazdasági Szemle 1983. márciusi számában tíz fiatal közgazdász egyikeként válaszoltam a feltett kérdésekre) Az emberekhez fűződő viszonyunkban – a későbbikre nézve – sokszor meghatározó az első találkozás. Vajon nincs-e így ez a teóriákkal is? Marxhoz és a marxi elmélethez való kapcsolódásunkat nem befolyásolják-e találkozásunk körülményei e gondolatrendszerrel? Hogyan emlékeztek vissza […]