A Magyar Nemzeti Bank tíz pontba sorolta elvi ajánlásait a kereskedelmi bankokról, a banki tevékenységekről és azok eredményéről. A tíz pont nagyobb részével egyetértek, különösen hangsúlyoznám az átlátható és felelős bankrendszer kritériumot és támogatandónak tartom a tőkeerős bankrendszer, a likvid bankrendszer, a versenyző bankrendszer és a hatékony bankrendszer javaslatokat. Külön pontként kiemelném a nem teljesítő hitelek arányát […]
Verseny a sorbanállásért és a hálapénzért?
(Társszerző: Lukács Marianna) Az euroövezeti csatlakozás kötelezettség és egyben érdek is, a csatlakozási időpontot az utolsó irreális céldátum nem teljesülése óta – szerintünk helyesen – a kormány lebegteti. A maastrichti kritériumok, az azokon túlmutató ún. Stabilitási és Növekedési Egyezmény alapján vállalt 0,5 százalékos GDP arányos államháztartási hiány elérhetősége is már szigorú állami gazdálkodásra kényszerít. További […]
Az aranypénzrendszer működése
A pénz a cserefolyamat szükségszerű terméke, az áruvilág megkettőződik: árukká és pénzzé. A történelem folyamán a pénzforma olyan árukra tevődik át, amelyek természeti formájuknál fogva a legalkalmasabbak a pénz funkciók betöltésére. Ezek a nemesfémek – elsősorban az arany, másodsorban az ezüst. A tiszta nemesfémforgalom Tiszta nemesfémforgalomban arany vagy/és ezüst forgott, aszerint, hogy mono- vagy bimetallizmus […]
Az arany szerepe az aranystandard-rendszerben
1) Az aranypont-automatizmus Az első nemzetközi pénzrendszer az aranystandard-rendszer – amelynek virágkora az 1. világháborút megelőző 30-40 év – nemzetgazdaságokat átfogó világgazdasági rendszerként funkcionált. Az aranyalapú nemzeti pénzrendszernek a jellemzői – amelyek az aranystandard-rendszer nemzetközi mechanizmusának alapjait is képezték – a következők: az országon belüli pénzforgalomban az arany érme formájában közvetlenül funkcionált, de mellette pénzhelyettesítők […]
A pénz áruérték-elmélete
1. Néhány előzetes fogalmi megjegyzés A klasszikus angol közgazdaságtan legnagyobb alakjai, Adam Smith, David Ricardo, Karl Marx a munkaérték-elméletet elfogadták, közülük Karl Marx jutott az elmélet kifejtésében a legtovább. Két ponton is finomított, amivel javított az eredeti felfogáson, a bonyolult munkát visszavezette egyszerű munkára, és bevezette a társadalmilag szükséges munka fogalmát. Megkísérelte a már Ricardótól […]
A századforduló vitái a drágaságról
(Társszerző: Bácskai Tamás) Elméleti kiindulópont A munkaérték-elméleten alapuló pénzérték-elmélet szerint az áruk összegének – s ebből következően az árszínvonalnak és a pénz vásárlóértékének – a változása a különös (közönséges) és a pénzáru (általános áru), nevezetesen az arany termelékenységváltozásából adódó értékváltozások eredőjeként adódik. Így, ha az áruk árösszege változik, a változás iránya és mértéke a különös […]
A jegybanki függetlenség és az új magyar jegybanktörvény
A 2011-es törvénykezési sorozat utolsó lépése a tavaly december végén elfogadott új jegybanktörvény volt. Már az elfogadása előtt is, de különösen az újévben össztűz alá került a jogszabály. A sarkalatos törvényekkel szemben megfogalmazott ellenvélemények nagy része a jegybanktörvényre fókuszált, legyen szó akár a határon belüli és kívüli médiáról, akár az európai és az Európán kívüli […]
Az arany demonetizálódásáról
Az aranyalapú pénzrendszer végleges megszűnése az 1929–33-as világgazdasági válságot követő évekre tehető. A változás nem egy egyszeri aktus, hanem egy folyamat eredménye volt, amelynek országonként különböző sajátosságai is megfigyelhetők. Angliában (Homonnay, 1947, 136. o.) az I. világháború alatt a bank felhatalmazást kapott ugyan a fedezetlen pénzkibocsátásra, ennek ellenére fenntartotta a Peel-törvényt,[2] és az állam kincstárjegyek […]
A lakossági megtakarításokról
A lakossági megtakarítási formák Ebben a fejezetben lakossági megtakarításon – hacsak az ettől való eltérést nem emeljük ki – pénzmegtakarítást értünk. Nagyságának megközelítése kétféleképpen lehetséges. Az egyik esetben a megközelítés alapja a maradékelv; vagyis azt tételezzük fel, hogy az egyén elsődlegesen szükségleteinek kielégítéséről dönt, és a döntés realizálása után megmaradó pénzkészlete a megtakarítás forrása. A […]
Nem a monetáris politika hibás, az inflációs céldátum irreális
Sokakat meglepett, hogy a Monetáris Tanács tagjai között egy kamatcsökkentési javaslat is volt a május 2-i ülésen? Ma már nem titok, hogy a 25 bázispontos csökkentésre szavaztam. S hogy meglepetés volt? Attól függ, hogy kinek. Hallottam több olyan szakértői véleményt, miszerint a 25 bázispontos emelés volt a meglepetés, mert az akkori 241-242 körüli forint/euró árfolyamnál […]