(Társszerző: Kocsis Dorottya) Thomas Mann és Kosztolányi kapcsolata Halasi-Fischer Ödön újságíró-nagykereskedő[1], a Világ című budapesti napilap gazdasági ügyvezetője és munkatársa 1913-ban üzleti tárgyaláson volt Münchenben. A német írót otthonában meglátogatva, budapesti látogatásra és az általa szervezett irodalmi felolvasóestek egyikére igyekezett megnyerni. Sikerült, s ezzel elindította Thomas Mann magyarországi elismerését és hogy a német író a […]
Szerző: banfitamas
Tompa Mihály ismeretlen levele Szemere Miklóshoz
(Társszerző: Kocsis Dorottya) Tompa Mihály levelezése Tompa Mihály levelezése Bisztray Gyula szerkesztésében bőséges és alapos jegyzeteivel 1964-ben megjelent.[1] A közölt levelek nagyobb részét a költő írta, s csak megközelítően egyharmad a hozzá írtak. Ennek oka sajátos felfogása, a levelezést bizalmas érintkezési formának tartotta, tartalmuk csak a címzettre tartozik. Kivétel Arany János és néhány barátja, akik […]
A Baumgarten Alapítvány első kuratóriumi döntésének határozatai és a m. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kifogásai
Bevezető Baumgarten Ferenc gazdag zsidó család leszármazottja. Iskoláit Budapesten végezte, 1903-ben a budapesti egyetemen történelemből doktorált, majd tudományos érdeklődése megváltozott, történészből esztéta lett. Harmincéves korától Berlinben és Münchenben élt. Írásai, előadásai, nem utolsó sorban személyisége alapján a német szellemi élet ismert és rokonszenves képviselőjévé emelkedett. 1923-ban budapesti látogatásán először Babitséknál az esti vacsora során közölte […]
A Közgázon rettegett szoba hatalmas kincseket rejt
A cikk ide kattintva olvasható.
Makroökonómiai kategóriák
Az interjú meghallgatható itt.
Internetes megjelenések
Apokalipszis?
Az interjú meghallgatható itt.
Előzetes összefoglaló
A világjárvány terjedésével együtt nőtt a fogadkozók köre és hangja, „a járvány elmúltával sem a társadalom élete, sem a gazdasági folyamatok nem folytatódhatnak ott, ahol azok megszakadtak”. A pánikhangulat a politikusoktól, a gazdasági vezetőktől az elemzőkig a félelem hangját váltotta ki. A félelem még nem múlt el, de a gyógyszerkutatás eddigi leggyorsabb eredményének köszönhetően már […]
Arany János Az első lopás című művének „kalózkiadásairól”
(Társszerző: Kocsis Dorottya) Arany János 1852-53-ban írhatta azt az elbeszélő költeményét, amelynek kéziratára 1853. szept. 14. volt írva és a „Falusi Esték” című Vas Gereben szerkesztette kiadványban megjelent. Az eredeti cím Az első lopás, a cím alatt Igaz történet. A nevelési célzatú népies mű valós történeten alapul. A főszereplő túl fiatalon házasodik, eladósodik, a pálinka […]
A munkaérték-elmélet korlátai
A klasszikus angol közgazdaságtan képviselői (Adam Smith, David Ricardo, Karl Marx és mások) egyöntetűen a munkaérték-elméletet elfogadták. A végső, talán lehet azt állítani, hogy a pontosabb kifejtése Marxnál A tőkében olvasható. Marx a kezdet után néhány oldallal megadja a munkaérték-elmélet definícióját: „ egy használati értéknek vagy jószágnak tehát csak azért van értéke, mert elvont emberi […]