A klímaváltozás felmelegedés. Az átlagos hőmérséklet eltéréseket leíró ún. hokiütő-görbe (Behinger, 2010., 13. o.) a kezdetét mutatja, a modellszámítások a globális felmelegedés bekövetkezését valószínűsítik. Vitatható az átlagos hőmérséklet emelkedés gyorsasága és az emelkedés felső határa, de a folyamatot már a laikus szemlélődők is láthatják. A gleccserek rövidülnek, a hófödte csúcsok eltűnnek, a szárazföldi sivatagosodás terjed, az aszályos időszakban erdőtüzek szaporodnak, az egyenletes csapadékeloszlást felhőszakadások okozta özönvizek váltják, a hurrikánok ereje és sűrűsége növekszik. Az Északi-sark jégtakarójának csökkenését napi frissítéssel közli a Greenland Today honlapja (https://inside.org/greenland-today), ami nemcsak a hőmérsékletemelkedés okozta olvadást jelzi, hanem a tengerszint emelkedését is, és annak összes következményeit vetíti előre (lakott szigetek tűnnek el, partmenti települések kerülnek víz alá, az édesvíz tartalék csökken).
Ugyancsak vitatható, mekkora arányban hatnak a természeti tényezők és mekkorák az emberi beavatkozások következményei, de ez a vita a rövid- és középtávon várható klímaváltozás elviselhetősége és a várható elsődleges és tovagyűrűző hatások szempontjából közömbös. A lényeg: változatlan emberi döntések és cselekedetek mellett az átlaghőmérséklet tovább emelkedik. (Behringer, 2010.).
A sokféle és egymással is kölcsönhatásban lévő okok közül egyet mindenképpen ki lehet és ki kell emelni, a széndioxid kibocsátás mértékét. A csökkentés szándéka ugyan megvan, a végrehajtás azonban akadozik. A fejlettebb országok és az ún. kevésbé fejlett országok kölcsönösen egymásra mutogatnak. Ami tény, a légkörbe juttatott és ott felhalmozódott CO2 nagyobb hányadát az elmúlt ötven évben a fejlettebb országok bocsátották ki, míg a legszegényebb 1 milliárd ember megközelítően egy százalékáért felel. A vita a korlátozás országonkénti mennyiségéről folyik. Az egyes országokban kibocsátott CO2 mennyiségét vagy az egyes országokban az 1 főre jutó CO2 kibocsátást kell a megállapodás szerinti mértékben és ütemben csökkenteni? A fejlettebb országok álláspontjával ellentétesen a kevésbé fejlettek kizárólag az utóbbi módon értelmezett mértéket tartják elfogadhatónak. Véleményüket nem lehet nem elfogadni.
***
Climate Change – Global Warming
Climate change is global warming. The so-called hockey stick graph, which describes the deviation in the global mean temperature (Behringer, 2010, pp. 13) shows that the process has begun, and predictive models indicate that global warming is likely to occur. The speed and upper bound of the rise in average temperatures may be disputed, but the process is perceivable even by the layperson. Glaciers are shrinking, snow-caps are disappearing, land is being desertified, wildfires proliferate during the dry season, the uniform distribution of precipitation is disrupted by flooding caused by rain storms, the strength and frequency of hurricanes are on the rise. Greenland Today’s website (https:/inside.org/greenland-today) posts daily updates on the receding ice cover at the North Pole, which shows not only melting resulting from increased temperatures, but also rising sea levels, and makes a projection of all of the likely consequences (inhabited islands disappearing, shoreline communities being submerged, the supply of freshwater shrinking).
The proportional effects of environmental factors and human intervention may be disputed, but this is irrelevant from the perspective of our ability to tolerate short- to mid-range climate change and its primary and ripple effects. The point is that mean temperatures will continue to rise unless mankind makes changes in its decisions and actions. (Wolfgang Behringer, 2010).
Among the diverse and interacting causes, one can and should be highlighted: carbon dioxide emissions. Although the intent to curb is there, the execution is stalling. Developed and ‘less developed’ countries are pointing the finger at each other. It is a fact that over the past fifty years developed nations have been responsible for a greater proportion of the CO2 released into and accumulating in our atmosphere, while the poorest one billion people are responsible only for about one per cent (gapm.io/eco2i). The debate revolves around the restrictions that should be imposed on each country. Should individual countries reduce gross CO2 emissions or per capita CO2 emissions at the pace and by the quantity specified in the agreement? As opposed to the views held by developed nations, less developed countries find only the latter option to be acceptable. Their opinion should be heard.