Kiemelt bejegyzés
A Föld kizsákmányolása – a földi világ pusztítása és pusztulása Az elmúlt két év tapasztalata súlyos következtetésekre kényszerít. A Földünk egy nem túl nagy gömb, amelynek bármelyik pontjáról akármelyik irányba menekülünk, bizonyosan ugyanazon pontjára érkezünk vissza ahonnan elindultunk, azaz menekülési útvonala és lehetősége senkinek nincs. Nem kell, hogy a nukleáris hatalmak egyikének az őrült vezetője […]
Kiemelt bejegyzés
Elsődleges szempont csak a Föld egészének a védelme lehet. Egyrészt a globalizáció a politikai és a gazdasági kapcsolatok összefüggő hálózatát alakította ki, amelyet független egységekre felbontani már nem lehet, másrészt a pusztulás okai, a pusztítás elkövetői jellemzően a világ egészére egyidejűleg hatnak. Regionális eltérések a mértékben lehetnek. A különböző földrajzi helyeken korábban is, ma is […]
Kiemelt bejegyzés
A klímaváltozás felmelegedés. Az átlagos hőmérséklet eltéréseket leíró ún. hokiütő-görbe (Behinger, 2010., 13. o.) a kezdetét mutatja, a modellszámítások a globális felmelegedés bekövetkezését valószínűsítik. Vitatható az átlagos hőmérséklet emelkedés gyorsasága és az emelkedés felső határa, de a folyamatot már a laikus szemlélődők is láthatják. A gleccserek rövidülnek, a hófödte csúcsok eltűnnek, a szárazföldi sivatagosodás terjed, […]
Kiemelt bejegyzés
Élelmiszerhiány – Élelmiszerigény-változás A bioszférát pusztító emberi tevékenységek a Föld eltartóképességét rombolják, az édesvíz mennyisége és minősége csökken. Az édesvíz össztömege is csökken és a népességszám növekedésének arányában az egy főre jutó édesvíz mennyisége még nagyobb mértékben csökken. Ráadásul az egy főre jutó mennyiség átlagszám, amihez képest földrészenként, földrészen belül régiónként, települések mérete szerint rendkívüli […]
Kiemelt bejegyzés
Az elmúlt évtizedekben a nyugat-európai országok munkaerőszükséglete lehetővé tette, míg Jugoszlávia felbomlása után a volt tagköztársaságok (elsősorban Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina), a KGST megszűnése után Románia, Bulgária, Moldávia, a Közel-Keletről Törökország munkavállalói kihasználták a migráció lehetőségét. Kezdetben mindkét oldal igényei teljesültek, a helyi fölös munkaerőtömeg más országok munkaerőhiányát megoldotta. Az igény lehet állandó foglalkoztatás, akkor a […]
Kiemelt bejegyzés
Az automatizáció és robotizáció hatása – A foglalkoztatás drasztikus csökkenése1 Majd’ kétszáz évig tartó társadalmi-gazdasági átalakulás készítette elő az azt követő újabb kétszáz év alatt lezajlott nagyszabású iparosítás (széles körben elterjedt kifejezéssel: az ipari forradalom2) feltételeit, a gyáripari munkásság kialakulását és a növekvő népességszám élelmiszer ellátását. Mindkettő a mezőgazdaság technikai-technológiai fejlődését, ezzel a termelékenység növekedését […]
Kiemelt bejegyzés
Új munkahelyek teremthetők – régiek bővíthetők – a munkaidő csökkenthető Az automatizálás és robotizáció hatására a munkahelyek megszűnése feltételezhetően nem egyenletesen, kis mértékben változó folyamat, hanem kisebb-nagyobb ugrásokkal jellemezhető átalakulás. Egyaránt érinti a versenyszférát és az állami szektort is, minden bizonnyal az előbbit abszolút mértékben jelentősebben. Új munkahelyek teremtése, régiek bővítése (bővülése) elkerülhetetlen kényszer és […]
(Társszerző: Kocsis Dorottya) Thomas Mann és Kosztolányi kapcsolata Halasi-Fischer Ödön újságíró-nagykereskedő[1], a Világ című budapesti napilap gazdasági ügyvezetője és munkatársa 1913-ban üzleti tárgyaláson volt Münchenben. A német írót otthonában meglátogatva, budapesti látogatásra és az általa szervezett irodalmi felolvasóestek egyikére igyekezett megnyerni. Sikerült, s ezzel elindította Thomas Mann magyarországi elismerését és hogy a német író a […]
(Társszerző: Kocsis Dorottya) Tompa Mihály levelezése Tompa Mihály levelezése Bisztray Gyula szerkesztésében bőséges és alapos jegyzeteivel 1964-ben megjelent.[1] A közölt levelek nagyobb részét a költő írta, s csak megközelítően egyharmad a hozzá írtak. Ennek oka sajátos felfogása, a levelezést bizalmas érintkezési formának tartotta, tartalmuk csak a címzettre tartozik. Kivétel Arany János és néhány barátja, akik […]
Bevezető Baumgarten Ferenc gazdag zsidó család leszármazottja. Iskoláit Budapesten végezte, 1903-ben a budapesti egyetemen történelemből doktorált, majd tudományos érdeklődése megváltozott, történészből esztéta lett. Harmincéves korától Berlinben és Münchenben élt. Írásai, előadásai, nem utolsó sorban személyisége alapján a német szellemi élet ismert és rokonszenves képviselőjévé emelkedett. 1923-ban budapesti látogatásán először Babitséknál az esti vacsora során közölte […]
A cikk ide kattintva olvasható.
Az interjú meghallgatható itt.
Az interjú meghallgatható itt.
A világjárvány terjedésével együtt nőtt a fogadkozók köre és hangja, „a járvány elmúltával sem a társadalom élete, sem a gazdasági folyamatok nem folytatódhatnak ott, ahol azok megszakadtak”. A pánikhangulat a politikusoktól, a gazdasági vezetőktől az elemzőkig a félelem hangját váltotta ki. A félelem még nem múlt el, de a gyógyszerkutatás eddigi leggyorsabb eredményének köszönhetően már […]
(Társszerző: Kocsis Dorottya) Arany János 1852-53-ban írhatta azt az elbeszélő költeményét, amelynek kéziratára 1853. szept. 14. volt írva és a „Falusi Esték” című Vas Gereben szerkesztette kiadványban megjelent. Az eredeti cím Az első lopás, a cím alatt Igaz történet. A nevelési célzatú népies mű valós történeten alapul. A főszereplő túl fiatalon házasodik, eladósodik, a pálinka […]
A klasszikus angol közgazdaságtan képviselői (Adam Smith, David Ricardo, Karl Marx és mások) egyöntetűen a munkaérték-elméletet elfogadták. A végső, talán lehet azt állítani, hogy a pontosabb kifejtése Marxnál A tőkében olvasható. Marx a kezdet után néhány oldallal megadja a munkaérték-elmélet definícióját: „ egy használati értéknek vagy jószágnak tehát csak azért van értéke, mert elvont emberi […]